A friss élesztőnek kockaformája van, így préseltük össze. Ez az élesztő legismertebb fajtája. A jó minőségű élesztőt világos bézs színéről, szürkés árnyalatáról ismerhetjük fel.
Íze enyhén savanykás, illata jellegzetes, enyhén fermentált. Anyagát tekintve egynemű, rugalmas és kagylósan törhető.
Sütésnél, a felhasznált lisztmennyiséghez kb. 4-10% élesztőt kell adni. Ez azt jelenti, hogy 1 kg liszthez kb. 1 kockányi friss élesztőre (50 g), vagy 2 tasak (14 g) szárított élesztőre van szükség. A felhasználandó élesztő mennyisége azonban mindig az adott recepttől függ.
Fontos, hogy mindig hűvös (2 – 8 ℃) és száraz helyen tárolja. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az élesztő élő anyag. Ezért ne hagyja csomagolatlanul a hűtőben, mert keresztszennyeződésnek lesz kitéve! Az egyszer kibontott és nem felhasznált élesztőt érdemes folpack-ba vagy alufóliába csomagolni és rövid időn belül felhasználni!
Sütés előtt, amennyiben fel szeretné futtatni az élesztőt, sohasem forró vízbe, vagy tejbe morzsolja! A folyadék optimális hőmérséklete 36-37°C, a melegebb folyadék elpusztítja az élesztőgombákat, a hidegebb lelassítja a kelesztést. Még néhány fontos tanács:

• a folyadékba ne tegyen túl sok cukrot, mert sajnos a túl sok cukor is megölheti az élesztőgombákat.
• az élesztőt nem tanácsos közvetlenül a sóval érintkeztetni, mert az szétfolyatja, ezért a sót mindig előzetesen keverjétek a liszthez.